2017. február 1., szerda

Kossuth Rádió - Arcvonások: Dr. Mészáros Kálmán

Kossuth Rádió – Arcvonások
Rendszerváltó portrék: Dr. Mészáros Kálmán
A Kossuth Rádióban elhangzott adás itt hallgatható meg:
Dr. Mészáros Kálmán teológus, lelkész a nyolcvanas évek végén az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat. Az 1989-es magyarországi eseményeket is onnan követte nyomon. Vajon milyen volt a rendszerváltoztatás megítélése a tengerentúlon, s milyen különbségek voltak tapasztalhatóak anno a hazai és az amerikai lelkészképzés között? Egyebek mellett ezekről is beszél majd az Arcvonások Rendszerváltoztatásról szóló sorozatának következő vendége, Dr. Mészáros Kálmán a Baptista Teológiai Akadémia docense, tanszékvezető tanára.

  • Vajon milyen volt a Magyarországi rendszerváltoztatás megítélése az Egyesült Államokban. Dr. Mészáros Kálmán teológus, lelkész, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára, a 80-as évek végén Amerikában végzett egyházi szolgálatot, így a hazai eseményeket is onnan követte nyomon. Egyebek mellett erről is beszél az arcvonások rendszerváltoztatásról szóló sorozatában. A mikrofonnál Bódi Mátyás.
Szeged, a Tisza parti város, a Fogadalmi Templommal
Szegeden születtem, ahol édesapám középiskolai tanár, az édesanyám óvónő volt. Azonban közös életük kezdetén közbeszólt a politika, 1956 után ugyanis  különböző szűrések és zaklatások történtek a pedagógus társadalomban. Édesapám beszámolója szerint, valahonnan a minisztériumból jöttek hivatalos személyek Szegedre és azt mondták neki, hogy ő egy kiváló pedagógus és igazgatónak szeretnénk kinevezni, abban az iskolában ahol dolgozott. Azonban volt egy feltételük, mégpedig hogy ettől kezdve nem mehetett volna templomba. Ő természetesen erre azt felelte, hogy ezt a feltételt hitbeli meggyőződése miatt nem teljesítheti. Erre ezek a titokzatos urak azt mondták neki, hogy akkor viszont a tanári pályájától is meg kell válnia…
A Mészáros család a '60-as évek elején
Így pillanatok alatt, három gyermekes édesapaként elveszítette a munkáját és ezzel belekerült a nagy politika világába. Közvetlenül kellett érzékelnünk a családban azt a tényt, hogy mivel jár az, ha egy ateista társadalomban valaki keresztény hívő emberként próbál jó lelkiismerettel a hivatásának és a lelkiismeret szavának megfelelni. Így édesapámnak pályát kellett módosítania. Ezek után került nem sokkal a lelkipásztori szolgálatba. Isten azonban őt igazolta, mert a lelkészi pályája során aztán végül mégiscsak tanár lett, sőt igazgató is. Csak nem Szegeden, hanem itt Budapesten, éppen ebben az intézményben, a Baptista Teológiai Akadémián, ahol most is beszélgetünk.
Én tehát ebben a családi légkörben nőttem föl, ahol követendő példát láttam a szüleim egyenes jellemében és Isten útját járó életében. Elkötelezett hívő emberek voltak és igyekeztek a lehetőséghez képest, egy ateista társadalmi rendszerben is őszintén megélni a kereszténységüket, úgy a családon belül, de azon kívül a gyülekezeti, vagy egyházi munkájuk során is.
  • Édesapjára visszatérve, tanárként nem folytathatta a pályáját, de lelkészként igen? Erre nagyobb lehetősége volt? Felvállalta, hogy én mostantól kezdve főállású egyházi szolgáló vagyok?
A Szokolyai Baptista Gyülekezet temploma
Édesapám több hónapon keresztül állás nélkül maradt. Bizonytalan volt a család sorsa, hogy miként alakul tovább az életünk. Végül a baptista közösségben, ahol ő maga is élő hithű és aktív bibliatanító volt, felajánlották neki az egyház akkori vezetői, hogy van Észak-Magyarországon egy Szokolya nevű község, ahol jelenleg nincsen lelkész a gyülekezetben és szükség volna arra, hogy valaki átmeneti időre is elvállalja ott az igehirdetői szolgálatot. Szüleim Isten vezetését látták abban, hogy ez a lehetőség adatott számukra és örömmel elvállalták ezt a felajánlott segítséget és a család hamarosan odaköltözött.
Édesapám időközben innen járt föl Budapestre, a baptista teológiára, hogy kiegészítse bibliai ismereteit és hogy alaposabban fölkészüljön a lelkipásztori hivatására. Tehát nem volt ez egy zökkenőmentes és könnyű váltás, mégis Isten vezetését láttuk ebben a kialakult helyzetben. Később is úgy értékeltük, hogy ezzel a sorsfordító helyzettel Isten állította át a váltót, aminek a nyomán egy egészen új világot nyitott meg előtte és az egész családunk előtt.

  • Önben ekkor már megjelent az érdeklődés az egyházi pálya a teológiai tanulmányok iránt? Ezért kérdezem ezt, mert tudom, hogy aztán később orvos elektronikai technikusként tanult tovább.
Gyermekkorban az ember teljesen természetesnek fogadja el azt, amit a szüleitől hallott. Nekem nagyon pozitív élményeim vannak a gyermekkoromból. Megéltünk egy belső szabadságot, annak ellenére, hogy állami korlátozások és tiltások vettek körül bennünket. Tudomásul kellett vettük, hogy a rendszer igyekszik beszorítani az egyházat a templom falai közé. Szabadtéri evangelizációs alkalmakról abban az időben szó sem lehetett. A templomon kívül egyedül csak a temetőben prédikálhattak akkor az igehirdetők. Éreztük tehát ezt a  kettősséget, hogy a templomon belül szabadság van, de azon kívül olyan ellenszélben kellett megélnünk a hitünket, amely minden eszközzel igyekezett azt ellehetetleníteni. Az az ideológia, ami bennünket körülvett, az gyakorlatilag egy ateista egyházüldöző társadalmi rendszer volt. Azt akarták elhitetni az emberekkel, hogy az egyházra nincs szükség, hogy az nemsokára meg fog szűnni.
Pécs városa madártávlatból
Időközben a családunk Pécsre költözött, ahol a legmeghatározóbb diákéveimet töltöttem. Az iskolai oktatást is teljesen átjárta ez az egyházellenes ateista légkör, amit hitünk próbájaként mi nagyon nehezen viseltünk. Már a középiskolai évek alatt történt egyébként az, hogy egy kísérleti tantárgyat vezettek akkor be az én évfolyamomban. Az volt a címe, hogy a „Világnézetünk alapjai”. Ez egy teljesen ateista, materialista eszmével átitatott tantárgy volt, amely azzal a szándékkal íródott, hogy megpróbálja a tanulóifjúságot  meggyőzni arról, hogy nincs Isten, hogy mindent a véletlen hozott létre, hogy nincs értelme a hit világában élni, abban gondolkodni.
Valójában én ennek a tantárgynak köszönhetően kezdtem nagy érdeklődéssel figyelni Isten világát. Akkor vettem úgy igazán komolyan kezembe a Bibliát és lettem meggyőződéses hívő ember. A világnézetet oktató ateista tanárom kényszerített sokszor provokatív módon arra az osztálytársaim előtt, hogyha másként gondolkodom a felvetett kérdésekről, akkor nyíltan mondjak neki ellent és indokoljam is azt meg. Szinte minden egyes órán megismétlődött ez a jelenet. De ezek a viták nemhogy elbizonytalanítottak volna hitemben és meggyőződésemben, hanem pontosan az ellenkezője történt.
A Pécsi Baptista Gyülekezet temploma
Ezek a nyílt szini konfliktusok erősítettek meg engem végül is abban, hogy igenis nekem érveim vannak és nem is akármilyenek. Egy olyan üzenet, ami a Szentírás szavaira épül, amit ebben a kisebb körben is elmondhatok. Egyre inkább úgy éreztem, hogy erre az Isten világába kapaszkodó hitre minden embernek szüksége van. Időközbe egyre inkább éreztem, hogy engem Isten valamiféleképpen abba az irányba akarja fordítja az életemet, hogy követségében járjak ebben a világban.
Az útkeresésem része volt az is, hogy nem akartam rögtön teológiai pályára menni, hanem először egy kórházban helyezkedtem el Pécsett, ahol közelebb juthattam a rászoruló embereknek a világához is. Néhány évet eltöltve, azonban nem hagyott a Szentlélek nyugodtan és én végül nyíltan is felvállaltam azt, hogy én mindenféleképpen Isten szolgálatába szeretnék állni.

  • Az, hogy nem hagyott a Szentlélek nyugodtan, ez mit jelent pontosan? Volt egyfajta Isten élménye?
Természetesen több is. Én úgy szoktam nevezni ezeket a megtapasztalásokat, hogy kegyelmi pillanatok. Amikor Isten világa megnyílik az ember előtt. Először, amikor nagyon személyesen éreztem meg, hogy Isten szól hozzám, az egy szürke vasárnap délután történt, egy vidéki lelkipásztornak az igehirdetése nyomán. A tékozló fiúról beszélt éppen, csakhogy az otthon maradt tékozlóról, és nem arról, aki elment messze az atyai háztól. Ebben a jézusi példázatban én magamra ismertem. Otthon is lehet tékozolni, egy templomi közegben, egy hívő háttérben is lehet tékozlóként élni. Amikor az ember nem értékeli azt szellemi örökségét, amit otthon kap.
A Pécsi Baptista Templom külső és belső képe
Az igehirdető feltette a kérdést, hogy: Tudjátok-e azt, hogy még a templom padjából is el lehet kárhozni, ha valakinek nincs élő kapcsolat Istennel, a Mennyi Atyával? - Engem ez annyira szívemen talált akkor, hogy nem engedett másra gondolni. Elárulhatom, hogy ez a vidéki prédikátor aki azon a szürke vasárnap délután a templomunkban prédikált, az édesapám volt. Ezen az estén aztán azt a felhívást tette ott a gyülekezetben, hogy aki szeretné Isten világát jobban megismerni, azzal szívesen együtt imádkozik. Akkor, azon az estén a saját édesapám irodájába kopogtattam be, aki nagyon meglepődött, amikor beléptem hozzá. Azon tűnődött, hogy a hallgatóságból nem más, hanem pont az ő fia hallotta meg a hívást és indult el az Isten világa felé, hogy lelki otthonra találjon Isten népe között.
Ott rögtön imádkozott értem és Isten kegyelmébe ajánlott engem. Ez óriási fordulatot okozott az én személyesen sorsomban és a családi életünkben is. Arra a gyülekezeti közösségre is kihatott ott Pécsett, ahol én akkor éltem. Szinte egy ébredés indult el ennek eredményeként ott a saját baráti körömben. Ahogyan azt a hallgatók valószínűleg tudják, a baptisták felnőtt korban vállalják föl a hitüket és lesznek elkötelezett Krisztus-követőkké. Ehhez nagy bátorság kell. Isten lelkének egyfajta inspirációja, vagy erőforrása, aminek az a következménye, hogy a nagy nyilvánosság előtt is bátran teszünk vallást Krisztusba vetett hitünkről.
Elhívásom helyszíne, a Pécs városa fölé emelkedő
fehér sziklacsúcs a kereszttel
Azon a pünkösdi ünnepen több mint 300 ember hallgatta végig az imaházban, ahol felnőttem, a saját szavaimmal megfogalmazott hitvallásomat, mellyel Jézus Krisztus hívására, követői közé léptem. Mint ahogy ezt a baptista közösségben újszövetségi módon ma is gyakorolják, a felnőtt hitvallókat, a döntésük visszafordíthatatlan pecsétjeként teljes alámerítéssel keresztelik meg. Engem az édesapám merített be és ez az esemény számomra egy nagyon komoly "vízválasztóvá" lett, ami egész életemre kihatott.
A másik Istenélményem ugyancsak Pécsett történt. Fiatalkoromban is nagyon szerettem kerékpározni és rendszeresen jártam fel a hegyekbe túrázni. Egy-egy ilyen út során a bibliámat is magammal szoktam vinni a hegyre. Aki Pécset ismeri, az tudja, hogy fenn a Mecsek hegység egyik oldalán, a Tettyén van egy a város fölé emelkedő hófehér szikla, tetején egy kereszttel. Nagyon szerettem odajárni, elmélkedni, Bibliát olvasni. Azon a délutánon egy olyan ige volt előttem a Szentírásból, amit éppen akkoriban tanulmányoztam. Ézsaiás prófétának az elhívási története következett éppen, amelynek a végén az a fölhívás olvasható, hogy: Kit küldjek el, ki az, aki követségemben elindul, és az én népem között szolgál?  És teljes természetességgel, ahogy ott álltam a kereszt alatt, nagy hangon kiáltottam, hogy „Itt vagyok, küldj el engem!”.
Ennek a pillanatnak az emléke annyira beleégett a szívembe, hogy ma is nagy megrendüléssel gondolok vissza erre az eseményre. Meggyőződéssel vallom ma is ugyanezt, nemcsak azok előtt, akik esetleg turistaként ott jöttek-mentek lenn a völgyben és hallottak engem a hegyen kiáltani, hanem a láthatatlan világ szemtanúi, az Isten trónusa és a körülötte szolgáló angyalok sokasága előtt is.
 „Itt vagyok, küldj el engem!”.
Ezt követően nyújtottam be a jelentkezésemet és vettek fel a teológiára. A nagy meglepetés azonban rögtön akkor ért engem, amikor fölvettek az első évfolyamba, ugyanis két héten belül elvittek katonának. Abban az időben a kommunista rendszer úgy intézkedett, hogy minden egyetemista és főiskolás hallgatónak felmentést adott a katonai szolgálat alól, kivéve a teológushallgatóknak. Engem Nagyatádra soroztak be katonának, ami akkor gyakorlatilag egy kemény munkatábor volt. Kimondottan az volt a tisztek szándéka, hogy megtörjenek bennünket.
Ebből a szempontból elég nehéz és elkeserítő volt ez a 2 éves kiképzés. Csak az volt a vigasztaló, hogy abban a században ahova én voltam beosztva, majdnem mindenki teológushallgató volt, akiket az ország minden tájáról gyűjtöttek össze. Soha nem gondoltam volna azt, hogy Isten ilyen módon készít elő a későbbi szolgálatomra. Ezekkel a fiúkkal soha nem találkoztam volna ezt megelőzőleg, mint így, akik jelenleg az egyházi élet jelentős pozícióban vannak a különböző felekezeteknek vezetői szintjein.
Én ott ábrándultam ki egy korábbi téves elképzelésemből is, miszerint az igazi hívők csak baptisták lehetnek... Kiderült számomra, hogy református, katolikus, evangélikusok és minden más felekezetekben is vannak elkötelezett rendes hívő emberek. Akkor kezdtem igazán nyitni más felekezetek tagjai felé. Ebben különös élmény volt katonatársaimmal való beszélgetés a Bibliáról, vagy egy-egy zsoltárnak a velük való együtt éneklése, ami egyébként tilos volt a laktanyában. Végül is megkerestük azokat a pillanatokat, azokat a helyzeteket, amikor a hitünkről egymásnak is vallást tettünk...

  • Ekkor még a ’70-es években járunk. Abban az időben milyen volt a Baptista Egyház megítélése más felekezetek részéről? Mégis csak egy kisegyházról beszélünk.
Mivel a létszámunk és társadalmi befolyásunk akkor még jóval alacsonyabb volt, sokan besoroltak bennünket az úgynevezett "szekták" közé. Persze, akik nem ismerték a történelmünket, azok ezt könnyen el is hitték. Viszont éppen a ’70-es évek második fele volt az az időszak, amikor Magyarországon igazán nyilvánvalóvá vált, hogy a baptista egyház nagy és befolyásos egyház a világ más pontjain, akár Amerikában, akár Ázsiában, akár Afrikában. Csak itt Európában vagyunk kisebbségben, a korábbi kegyetlen üldözések miatt, de akkor még ezt ebben a zárt világban, különösen itt a keleti blokkban nagyon kevesen tudták.
Billy Graham több ezer embernek prédikál Tahi táborban 1977-ben
A baptisták pozitív megítélésében nagy szerepe volt Billy Graham amerikai baptista evangélistának, aki l977 őszén érkezett először Magyarországra. Az ő itteni szolgálata nagy lépés volt, a baptista és más evangéliumi egyházak ismertebbé válásában. Az ország akkori reformista politikai vezetői érzékelték, hogy valamiképpen ki kellene lépniük a kommunista blokk politikai elszigeteltségéből és utat kellene keresni Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, ezen belül az amerikai kereszténység felé. 
Billy Graham akkor fiatalemberként Amerika egyik legismertebb igehirdetője volt, aki rádión és televízión keresztül, vagy éppen százezres stadionnyi hallgatóságával nagy befolyással bírt az akkori amerikai keresztény világra és a politikai világára is. Egy ilyen embernek a meghívása és beengedése a szocialista Magyarországra kockázatos lépés volt. Nekünk baptistáknak és más evangéliumi hívők számára azonban ez a látogatás hatalmas áldássá vált.

  • Hogyan történt ez a meghívás? A baptista egyház részéről történt a kezdeményezés, vagy másképpen indult a dolog.
Billy Graham a Clevelandi Sportstadionban találkozott
először a magyarországi baptisták vezetőivel
1972-ben az Észak Amerikai Magyar Baptista Szövetség vezetői - Dr. Udvarnoki Béla teológiai professzor és Dr. Haraszti Sándor orvos-misszionárius - meghívására egy magyar egyházi küldöttség utazott ki az Egyesült Államokba. A magyarországi delegáció, melynek többek között édesapám, idősebb Dr. Mészáros Kálmán is tagja volt, meglátogatták az amerikai szórványban található magyar baptista gyülekezeteket, így jutottak el a tengerentúli magyarság fővárosába, Clevelandba is. Billy Graham éppen abban az időben evangelizált Clevelandban, a világváros 100 ezer embert befogadó sportstadionjában. Miután Graham menetközben értesült arról, hogy Magyarországról egy kisebb egyházi delegáció is jelen van az evangelizáción, az egyik szünetben beszélgetett velük. Eközben, a magyarországi baptista vezetők megemlítették, hogy örömmel vennék, ha egyszer Billy Graham Magyarországra is ellátogatna. Itt le is zárult az udvarias találkozás, ami inkább egy protokollbeszélgetésnek tűnt. Billy Graham azonban ezt követően kiment a hatalmas emelvényre és az egyenes adásban közvetítő televízió kamerái és a százezres hallgatóság elé és bejelentette, hogy itt van egy magyar küldöttség, akik az imént meghívták őt Magyarországra.
Dr. Haraszti Sándor, idősebb Dr. Mészáros Kálmán és Dr. Udvarnoki Béla
találkozása 1972-ben Amerikában
Úgy tudom, hogy ez akkor óriási visszhangot váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Miután a delegáció hazaérkezett Magyarországra, azonnal behívták őket egy szigorú „elbeszélgetésre” az Egyházügyi Hivatalba, ahol egy kemény dorgatóriumot kaptak, miszerint mindenféle előzetes megbeszélés és jóváhagyás nélkül egy ilyen „veszélyes” embert hazánkba hívtak. A Hivatal sokáig mérlegelt, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel. Majd végig gondolva az eshetőségeket arra a következtetésre jutott, hogy nehezebb lenne ebből visszalépni, mint kezdeményezően a dolgok élére állni. Ebben a kényszerhelyzetben végül úgy döntöttek az illetékes elvtársak, hogy mégiscsak át kellene most már itthon is vinni a köztudatba a témát, hátha valami jó kerekedik ki ebből a végén. Valószínű azt remélték az ebben illetékes politikai vezetők, hogy Magyarország megítélése talán kedvezőbb pozícióba kerülhet a nyugati világ szemében, ha Billy Grahamet hivatalosan is fogadják Magyarországon.
A baptista vallású Carter házaspár a magyar koronával,
amit 1978. januárjában küldött vissza Magyarországra
A vallásszabadság ügyében ugyanis rendszeresen bántották a keleti államokat, benne hazánkat is, hogy itt nincs vallásszabadság és a keresztényeknek csak korlátozott jogaik vannak. Ez teljesen igaz vád volt, ami itthon is nyilvánvaló volt. A hatalom tehát ezt kívánta ellensúlyozni azzal, hogy szabad utat biztosított Graham meghívása előtt. Hosszú éveken keresztül történt ennek az előkészítése. Az a hír szűrődött ki annak idején az egyeztető belső megbeszélésekből, hogy az evangélista bejövetelének egyetlen feltétele volt. Mégpedig, hogy járjon közbe a magyar korona visszaszállításában, hogy Magyarország visszakapja a magyar koronát.
Jimmy Carter és felesége Atlantában 
Billy Graham evangelizációján
Mivel nyilvánvaló volt, hogy Billy Graham baráti kapcsolatot ápolt az USA elnökeivel, így a baptista Jimmy Carterrel is, ezért ez egy reális esélynek bizonyult.

  • Billy Graham amerikai baptista evangélista 1977. szeptemberében érkezett Magyarországra, az esemény nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, ennek ellenére 30 ezer ember gyúlt össze Tahiban, hogy meghallgassa őt.
Most Billy Graham Tahiban 1977. szeptember 4-én elhangzott igehirdetésből következik részlet: „Ez a mai nap történelmi eseménynek nevezhető ebben a táborban. Nem véletlenül jöttünk ide, Isten az Ő tervében hozott ide minket. És ma egy kis csendes hang szólalt meg a Te szívedben a Szentléleknek a hangja. És sokan közületek, akik beletartoztok az egyházba, vagy a gyülekezetbe, kell, hogy újra Krisztusnak szenteljétek az életeteket.” 
Ez a látogatás 1977. szeptember 4-én történt. Életem egyik meghatározó élménye marad amikor fiatal teológusként személyesen találkozhattam vele. Emlékszem, hogy milyen megrendítő pillanat volt, amikor megtérésre és újbóli odaszánásra szólította föl hatalmas számban együtt lévő hallgatóságát. Természetesen én is fölemeltem a kezemet, mint aki újból oda szeretné szentelni életét Krisztus szolgálatára. A tömegben sok olyan résztvevőt is láttam, akik később neves személyiséggé váltak hazánkban. (Például Balczó András többszörös magyar olimpiai világbajnok, vagy Balog Zoltán a későbbi államminiszter és sokan mások...) Nem csak Tahiban prédikálhatott ekkor Graham sok ezer ember előtt, hanem több gyülekezetben is, mint például Budapesten a Nap utcában, Pécsett, Debrecenben és ünnepi igehirdetéssel szolgált a Baptista Teológia évnyitó istentiszteletén is.
Tahiban mintegy harmincezren hallgatták Billy Graham igehirdetését
Graham látoga-tása után néhány hónappal, 1978. január 6-án valóban haza is érkezett a magyar korona. Ez még jobban ráirányította a figyelmet egyházunkra és sokan feltették a kérdést, hogy kik ezek a baptisták. Kik ezek a szektáknak tartott evangéliumi közösségek, akiknek ilyen szoros kapcsolatuk van az Egyesült Államokkal és az ottani befolyásos keresztényekkel? Egyébként Billy Grahm látogatása után nem sok idővel Martin Luther King édesapja is látogatást tett Magyarországon a baptista egyház meghívására, aki ugyancsak körbejárta a magyarországi gyülekezeteket. Ezzel újabb és újabb ajtó nyílt arra, hogy társadalmilag egy kicsit jobban odafigyeljenek a baptistákra és a kisebb evangéliumi felekezetek életére és Istentől kapott küldetésére…

  • Ön ekkor már teológus hallgató volt, ugyanakkor véglegesen elkezdte a tanulmányait amikor Billy Graham itt járt Magyarországon. Milyen volt a teológushallgató élete ebben az időben. Ráadásul pont egy olyan teológushallgató, aki egy kisegyházi főiskolán tanult.
Az édesapám korosztályától tudom, hogy milyen komoly megfigyelések történtek abban az időben. Akkor nagyon ellenőrzött világban éltek az egyházak vezetői és tagjai. Szerencsés lehettem olyan tekintetben, hogy egy lazuló diktatúrának a végnapjait nézhettem végig, aminek a bekövetkezésében tevékenyen részt is vehettem. Utólag azt látom, hogy Isten pontosan 1977 évtől kezdve folyamatosan hozta el a hit és a lelkiélet szabadabb megvallásának az időszakát úgy a baptisták, mint más egyházak számára is.
  • Befejezte teológiai tanulmányait Budapesten, majd 3 évvel később a világ különböző országaiban kezdett posztgraduális tanulmányokat folytatni teológiából. Járt Svájcban, Ausztriában és ahol a legtöbb évet töltött el az Egyesült Államok volt. Hogyan volt minderre lehetősége?
Cleveland városában közel százezer magyar él
A baptisták európai és világszövetségi vezetői a hidegháború évtizedei alatt is mindent megtettek azért, hogy a politikai megosztottság ellenére teológiában jártasabb személyeket képezzenek ki a különböző kelet-európai baptista szövetségek számára. Ennek a keretében a ’80-as évektől kezdve teológusok mehettek ki Svájcba, a Zürich melletti Nemzetközi Baptista Szemináriumba, ahol egy ilyen nyári egyetemen egy-két hónapot eltöltve továbbtanulhattak a diákok. Jó néhány osztálytársammal együtt én is kijuthattam egy-egy ilyen nyári továbbképzésre. Én már akkor is az egyháztörténelem felé fordultam. Érdeklődési területem kezdettől fogva ezt a területet érintette, úgyhogy az ezzel kapcsolatos kutatásaimat is akkor kezdtem el tudományos szinten.
Ezt követően 1986-ban kaptam meghívást egy amerikai gyülekezettől, a már korábban is említett Cleveland városából. Akkoriban ez egy teljesen magyar anyanyelvű közösség volt, egy olyan 80-100 fős gyülekezet, amelynek nem volt akkor pásztora. Éveken keresztül kerestek alkalmas magyar anyanyelvű lelkipásztort és akkor a kinti amerikai vezetők arra a döntésre jutottak, hogy un. lelkészcsere program keretében Magyarországról fognak valakit erre a szolgálatra meghívni. Egy részt azért, hogy az emigrációban élő gyülekezeteket gondozzák, ugyanakkor lehetőséget is kínáltak ezekben a gyülekezetekben szolgáló lelkészeknek arra, hogy különböző teológiákra eljutva, belehallgassanak a kinti oktatásba. Így jutottam ki ’86-ban magam is Cleveland városába.
A Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet tagjai a templomuk előtt
Itt egy nagyon kedves közösség fogadott bennünket, akiknek nagy része Erdélyből menekült ide, Ceaușescu embertelen vallásüldöző rendszeréből. Jelentős számban érkeztek a '80-as évek elején fiatal családok, sok gyermekkel és ifjúval. Egy felvirágzó szakasza volt akkor a gyülekezet életének. Nagyon egymásra találtunk és egészen a rendszerváltásig én otthon éreztem magam ebben a közegben. 
Számomra óriási érték volt az, hogy  egy keleti országból érkezve közelről láthattam a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság olyan korlátlan mértékét, ami akkor Amerikában is jellemző volt. Egy vasárnap legalább 40-45 egyházi adást számoltunk össze a televízió különböző csatornáin, ami számunka ez addig elképzelhetetlen volt. Én akkor ismerkedtem meg a média világával és annak különböző eszközeivel, a rádiózással, a televíziózással, hogy miként kell azt az evangélium továbbadására felhasználni, abban megnyilatkozni, egyáltalán a médiát kezelni.
Ez akkor nekem egy teljesen új világ volt. Valósággal sokkolt ez a hatalmas szabadság és azok a lehetőségek, amikett ott tapasztaltam. Viszont azt is láttam, - ami már azóta itthon is megfigyelhető -, hogy a politikai szabadság önmagában nem boldogít, hisz ehhez is hozzá lehet szokni és az emberek egy idő után ettől is közömbössé válnak.
A Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet imaházának belső képe az ünnepi hallgatósággal
Gyülekezet plántáló mozgalmak működését már ott kint is láthattam. Csodálkoztam azon, hogy odakint, ha egy gyülekezetplántáló misszionárius egyszerűen csak kiment az utcán, és meghívókat dobott be a postaládákba, a hétvégére már meg is alakult a gyülekezet. Ott a társadalmi élet szerves része a vallás. Szinte lehetetlen, hogy egy rendes ember ne bekapcsolódna szervesen be egy helyi gyülekezet életébe. De beszélhetünk az amerikai egyházak zenei világáról is. Ott természetesen más az egyházak zenei kultúrája, stílusa, az istentiszteletek liturgikus menete. Ami közös, az a tiszta evangélium...
  • A magyarországi rendszerváltoztatás idején is az Egyesült Államokban tartózkodott. Mit tapasztalt ekkor? Milyen volt a rendszerváltoztatás megítélésének eseménye Amerikában?
Ez nagyon érdekes volt, hisz a kerítésen kívülről figyelhettem az eseményeket. A CNN és más nemzetközi televíziós és rádióállomások folyamatosan adták az információkat a Magyarországon és a különböző kelet-európai országokban történő eseményekről. Akkor jó volt magyarnak lenni! Átélni azt, hogy Magyarország kezdeményező volt ezekben a változásokban. Látni azt, hogy a vasfüggöny átszakad és a Berlini Fal leomlik, és hogy mindezen események között Magyarország békés átmenetet tudott biztosítani. Korábban nem tudtuk elképzelni a kommunista rendszernek ilyenfajta összeomlását. Szinte egy próféciát láttunk beteljesedni, ahogy a bálványkép emberi kéz érintése nélkül darabjaira esik szét.
A clevelandi magyar baptista gyülekezet szószékén
Nekem dilemmám volt ebben az időben, hogy ezek után hol a helyem. Folytassam e, a szolgálatomat kint Amerikában, vagy látva ezeket az eseményeket és változásokat, amik egyre gyorsuló módon tapasztalhatóak voltak itthon, hogy mi legyen a döntésünk, kint maradjunk, vagy hazajöjjünk. 
Igyekezett mindenki lebeszélni arról, hogy hazatérjünk, mondván, hogy voltak már korábban is ilyen változások, aztán mindig visszájára fordultak az események. Mindennek ellenére úgy döntöttünk, hogy mégiscsak most kell hazajönni és most kell itthon azokat a lépéselőnyöket és új lehetőségeket felhasználni, amiket a misszió terén odakint gyűjtöttünk, kaptunk és Amerikában tanultunk. Családommal együtt úgy döntöttünk, hogy inkább hazatelepedünk. 1990 őszén tehát itthon folytattuk a szolgálatunkat. Isteni vezetésként éltük meg, hogy éppen akkor egy nagyobb magyarországi gyülekezet hívott meg bennünket Székesfehérvárra, de ez már az életünknek egy újabb fejezete…

  • Milyen változásokat tapasztalt a rendszerváltoztatást követően? Mennyire nyíltak meg a lehetőségek itthon?
A Budapest-Népstadionban mintegy százezer fő vett részt
Billy Graham evangelizációján 1989 júliusában
Természetes, mindenki nagy eufóriában volt akkor, hogy most végre eljött a szabadság nagy pillanata. Az előbbiekben beszéltünk már Billy Grahamről, akinek a legnagyobb tömegeket megmozgató evangelizációs összejövetele Magyarországon 1989 nyarán történt. A Népstadionban 100 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa az igehirdetését. A szolgálat végén személyes döntésre szólította fel a hallgatóságot. Valahogy így: „Akik szeretnék elfogadni Jézust Krisztust személyes megváltójuknak, és szeretnének egy Bibliát hazavinni, és ezt a jó hírt másokkal megosztani, azokat kérjük, hogy jöjjenek előre és adunk ezekből a Bibliákból.” Az 1989 nyarán a Budapesti Népstadionban megtartott Billy Graham evangelizáció teljes archív felvétele itt tekinthető meg:
A százezer résztvevő közül mintegy negyvenezer ember lódult meg a nézőtéren és jött le a küzdőtérre. Ez egy fantasztikus látvány volt még a televízión keresztül is, amit nálunk is egyenes adásban közvetített az egyik csatorna. Kérdés volt, hogy most mi lesz? Valóban ennyi ember éhezi az evangéliumot? Tényleg ennyi ember keresi az Isten útját? Csodálatos érzés volt számomra is, hogy talán egy új világ születik. Új lehetőségek kapujában állunk? Isten egy új ajtót nyitott a magyar kereszténység és a magyar nép számára is?
Én megmerem kockáztatni, hogy az igazi rendszerváltás lelki értelemben itt kezdődött el, ezen az evangelizáción. Ezek után két héttel hallottuk, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül megszűnt. Sok imádságra válaszaként éltük meg, hogy ez az egyházakat ellenőrző nyomozó szervezet eltűnt a történelem süllyesztőjében.
Magyarország - Budapest: Egy új korszak hajnalán?!
Három hónappal később ledőlt a berlini fal és egyesült a két Németország. Fél évvel később a román diktátor is eltűnt, vele együtt az egész istentelen rendszere. Néhány hónappal később darabokra hullott a szovjet birodalom, Csehszlovákia és Jugoszlávia is szétesett. Megbukott az egész kommunista rendszer, egész Közép- és Kelet-Európa átrendeződött. Tehát egy nagyon izgalmas időszak indult el, aminek mindenek előtt lelki tényezői voltak. Valóságban éltünk át azt a csodát, amit a Biblia így mond, hogy akit a Fiú megszabadít az valósággal szabad.
Utólag meg kell állapítanunk, hogy nem a társadalmi rendszertől függ igazán az ember szabadsága. Ha lelkünk mélyén átéljük a Krisztusban nyert szabadságunkat, akkor lesz erőnk túlélni azokat az időszakokat is, amikor megszorítások, nehézségek és válogatott hitpróbák szegélyezik majd a keskeny utunkat. Tehát nem csupán a politikai változásoktól várható az ember boldogulása és lélekben való szabadsága. Ha Istennel rendezett a kapcsolatunk, akkor lehetünk mi is igazán szabadok és boldog emberek. Én ezt értettem meg eddigi életem során és most is ebben szeretném gyakorolni a hitemet. Ezt a szabadságot és ezt a boldogságot nem veheti senki el tőlem, amit Istenben nyertem, amit tőle kaptam. Ezt hirdetem és ebben a meggyőződésben szeretném tovább is végezni Istentől kapott lélekmentő küldetésemet mindaddig, amíg célba nem érkezem…

Dr. Mészáros Kálmán a rendszerváltoztatást követően Székesfehérvárott végzett lelkipásztori szolgálatot, majd később 3 ízben is megválasztották a Baptista Egyház országos elnökének. Jelenleg a Baptista Teológiai Akadémia docenseként tanszékvezető tanáraként dolgozik, valamint a Kispesti Baptista Gyülekezet lelkészeként szolgál. Házas, 6 gyermek édesapja.

A rádióadás itt hallgatható meg:
Kossuth Rádió - Arcvonások: Dr. Mészáros Kálmán

Bódi Mátyást műsorát hallgatták.
-------------------------------------------
Elhangzott a Kossuth Rádióban, 
2016. december 12-én, hétfőn, 14:05 órakor
Az adást szerkesztette: Marton Adrienn
Műsort vezette: Bódi Mátyás
A sorozatot szerkesztette: ifj. Tóth György


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése